1995: Éjjel irány a La Masia! Két hét tesztelés majd egy sallent-i party után Vilaesca felajánlotta, hogy a Barcába igazolhatok. Elmentem az irodájába Sostres-szel. A kijelölt szobában már ott volt Meho Kodro, aki szintén ezért jött. Délután 5-kor írtam alá, s elindultam, hogy egy vacsorával ünnepeljem a sikert. Az idegesség miatt azonban olyan gyomorgörcsöm támadt, hogy nem tudtam enni. Este 11 volt, amikor megérkeztem a La Masiába, s minden nagyon sötét volt. Beléptem a hálószobába, vigyáztam, nehogy felébresszem csapattársaimat, s azon gondolkodtam, hogyan fogok új életet kezdeni. Már korábban is elhagytam La Poblát, de ilyen érzésem még sohasem volt. 1996: Az első címem, megismerem Agnest és Ronaldot is. A legszebb sportemlékem ebből az évből, hogy elhódítottuk a királyi kupát, amit egy fiatalabb csapattal értünk el, az edző Martinez Vilaseca volt, aki a Barcához csábított engem. A kupáért a Zaragozával játszottunk, egy busznyi szurkoló kisért el engem La Poblából, s még gólt is sikerült lőnöm. A szezon tehát nagyon izgalmas volt, minden jól sikerült. Ez az az év, amikor megismertem Agnest, aki most már a menyasszonyom. Még nem kezdtünk járni, csak pár évvel később. A Nou Campben ismertem meg. A felnőtt csapat mérkőzését nem sokkal mellettünk ült, arrafelé, ahol a La Masia játékosai ülnek, mert onnan mindent nagyon jól látni. Ebben az évben Ronaldo játékát élvezhettük hétről-hétre. 1997: Viszlát La Masia, ez egy felejthetetlen élmény volt! Ebben az évben kerültem fel a Barca B-hez, s a Mini Estadi gyepén góllal debütáltam. Igazán remek kezdés volt! Akkor hagytam el a La Masiát, s egy bérlakásban éltem Felippel és Molist-tal, akikkel nagyon jól megvoltunk. Az, hogy elhagyhattam a La Masiát, egy újabb fontos lépés volt az életemben. A saját utamat kellett járnom, miután elhagytam a centrumot, ami olyan volt, mintha otthon lennék. Éppen ezért a La Masia volt az egyik legszebb emlék egész életem során. Ebben az évben kezdtem el Agnes-szel járni. 1998: Sikerek az ifikkel A szezon során a legszebb pillanat az volt, hogy felkerültünk a harmadosztályba. A középpályán Gabri, Mario, Xavi és én voltunk. Elől volt Luis Garcia, aki idén BL győztes lett a Liverpoolal. Nagyon jó év volt számunkra is és az első csapat számára is, hiszen ők három trófeát is nyertek Rivaldo és Luis Enrique vezetésével. Ebben az évben nagyon sokat tanultam, mindent megtettem, hogy felkerüljek az első csapathoz. Ez egy nagyon nehéznek tűnő feladat volt, nem igazán hittem, hogy sikerülni fog, ennek ellenére ugyanolyan elszántan készültem továbbra is. Ráadásul a Bosman szabály bevezetése után rengeteg külföldi érkezett. 1999: Eljött a nagy pillanat A harmadosztályban (Segunda A) szörnyű évünk volt. A Bosman szabály miatt a csapatot elözönlötték a külföldiek, s a szerényebb képességű spanyolok hozzánk kerültek. Nagyon fiatalok voltunk, s kiestünk innen. A szezon végén úgy éreztem, most kell távoznom, hiszen lehetetlennek tűnt, hogy a felnőttek közé kerüljek. Aztán minden megváltozott, hiszen Van Gaal keménysége miatt játékosok, követők nélkül maradt, így több játékost is felhívott próbajátékra a felnőtt kerethez, s ekkor figyelt fel rám. 1999 október 2-án Simao cseréjeként léptem pályára a Valladolid ellen (0-2 lett). Ez volt tehát a debütálásom napja, amely a legszebb volt eddigi életemben. 2000: Út Sydney-be, az első találkozás Eto'o-val A legkedvesebb emlékem ebből az évből kivételesen nem a Nou Camp-hoz köthető. A 99-00-s szezont trófeák nélkül fejeztük be, s ezután kerültem Sydney-be az olimpiára. A legutolsó mérkőzésen Kamerunnal játszottunk, s megismerhettem Eto'o-t. Jól kezdtünk, 2-0-ra vezettünk, de Eto'o nem akart jót nekünk, s győzelemre vezette csapatát. Mi másodikak lettünk, de úgy gondolom, ez nem egy túl rossz eredmény. Amikor visszatértem, észrevettem, hogy a Barca nagyon nyugtalan hely lett. Az évet a lehető legrosszabbul zártam: December 20-án megműtötték a bokámat. 2001: Guardiola távozik Ebben az évben a csapat egyik legfontosabb tagja, Pep távozott. Ő volt az első csapatkapitány, akit a Barcában ismertem. Nem volt egy kiemelkedő tagja a csapatnak, de mindenki hallgatott rá, hiszen nagyon tisztelték. Ez volt az első példa egy jó kapitányra, amit láttam. Soha fel se merült bennem, hogy egyszer én az örökébe léphetek de elismerem, hogy a legtöbbet tőle tanultam, s ezt kamatoztatom a mai napig. A szezon elején Rexach volt az edző. Kezdetben nem játszottam sokat, de amikor egy-egy mérkőzésen jó teljesítményt nyújtottam, végül valahogy a kezdőcsapatban maradtam. 2002: A legszebb örömök, távol a Camp Nou-tól Ebben a szezonban olyan jól dolgoztam, hogy Camacho behívott a nemzeti tizenegybe is. A legszebb emlékem ebből a szezonból, amikor Van Gaal visszatért a kispadra, hogy kineveztek harmadik számú kapitánynak. Előttem Luis Enrique és Cocu volt. Ez nagyon sokat jelentett nekem. Mindig is szerettem volna valami fontosat elérni, de ebben a szezonban rosszul sültek el a dolgok. A csapat nagyon mélyre zuhant. 2003: Rijkaard megkeveri a kártyákat A Barca ebben az évben nagyon fontos változásokon megy keresztül, hiszen Gaspart távozik a klub éléről. Az igazgató, Laporta pedig leigazolja Ronaldinhót és Rijkaardot, a csapat megújulásának két legfontosabb szereplőjét. Ronaldinho visszaadja a játékosoknak a győzelembe vetett hitét. A szezon azonban nagyon rosszul kezdődik, s ha az eredményeket nézzük, nem lehetünk túl büszkék 2003-ra, de a lerakott alapok nagyon szép jövőt jósolnak. A játékosok siker utáni vágya azonban nagyon fontos, hisz egy erősebb csapategységet hozott létre. 2004: Győzelem a Bernabéuban A szezont a lehető legjobb módon zártuk, egy lenyűgöző győzelmi sorozattal. Ronnie beépült a csapatba, s annak motorja lett. A Santiago Bernabéu stadionban nagyon kellemes íze volt a győzelemnek, hiszen így másodikak lettünk. Vége volt a szezonnak, de már a következőre készültünk, s vártuk, hogy ugyanígy folytassuk az ősz során is. Elérkezett tehát a nyár, s a csapat megerősödött, mert a vezetők nagyon jó döntéseket hoztak. Főleg az igazolások során: ennél jobb igazolások már-már elképzelhetetlenek. 2005: Ünneplés a buszon Végre elérkezett az, amire hosszú évek óta vártam: a bajnoki cím. Évek óta ezért dolgoztam, s most végre sikerült. Visszaadtuk az emberek hitét. Az öröm szenzációs volt számomra, de ahogy a szurkolók arcát néztem, a boldogságot és szeretetet, nagyon hálás voltam, hogy mindenzt elérhettem, ez nagyszerű dolog volt. Ez előtt csak a tömegből ünnepelhettem a győzelmeket. Ez alkalommal is részese lehettem a Barca sikerének, most azonban már játékosként.